2013. szeptember 1., vasárnap

elkezdünk már megint valamit

Annyiszor elkezdtünk már valami újat.
Elkezdtünk együtt járni.
Elkezdtünk egyetemre járni.
Elkezdtünk spanyolul tanulni.
Elkezdtünk állást keresni.
Elkezdtünk dolgozni.
Elkezdtünk együtt lakni.
Elkezdtünk nászutat keresni.

Elkezdtünk védőnőhöz járni.
Elkezdtünk babakocsit nézni.
Elkezdtünk szoptatni, pelenkázni, babát sétáltatni, álomba ringatni.
Elkezdtünk összepakolni, hogy új lakásba költözzünk.
Elkezdtünk bölcsődébe járni.
Elkezdtünk állást keresni külföldön.
Elkezdtünk csomagolni, hogy új országba költözzünk.
Elkezdtünk gyereket felkészíteni kistestvér érkezésére.
Elkezdtünk egy új életet egy új országban, egy új létszámmal.
Elkezdtünk németül beszélni másokkal és néha egymással is.

Elkezdtünk ismerősként élni az újban.
És újra elkezdtünk csomagolni, hogy újabb városba költözzünk.

És most elkezdünk, megint, töretlen hittel és akarattal megint egy újat.

Holnap Simi elkezd az új óvodájába járni.
Jövő héten Peti elkezd bölcsődébe járni.
Jövő utáni héten szintfelmérőre megyek, és elkezdek rendesen megtanulni németül, hogy elkezdhessek állást keresni, ami mellett elkezdhetem - újra - az egyetemet.

Elkezdünk - újra - hatkor kelni.
Elkezdünk - újra - 8-ra ott lenni.
Elkezdünk - újra - uzsonnát csomagolni.
Elkezdünk - újra - kapkodva csicsit/cumit/sapkát/kesztyűt keresni.
Elkezdünk - újra - csatát vívni az öltözésért, az evésért, a cipőfelvételért, az autóba ülésért, és annyi csendért, hogy a garázsból való kitolatás alatt halljam a tolatóradart.

Elkezdünk - újra - különórára járni.
Elkezdünk - újra - hétvégén takarítani és bevásárolni.
Elkezdünk - újra - vasárnap hajat mosni és körmöt vágni.

Közben nézem, ahogy a szomszédaim egymással beszélgetnek, arról, hogy az egyik anyja és a másik apja milyen rózsát ültetett anno. Ahogy a kórház előtt összefut két babakocsit toló anyuka, akik megnézik egymás gyerekét, kezet rázva gratulálnak, majd felmennek együtt a Mutter-Kind Treff-re.
Ahogy anyukák elviszik a saját volt gyerekorvosukhoz a gyerekeiket. Ahogy az egyik gyerekre nagymama vigyáz, amíg anyuka a másikkal fogorvoshoz/tornaórára/fodrászhoz/halloween körútra megy. Ahogy visszamennek dolgozni egy munkahelyre, ahol várják őket.
Ahogy eltűnik az utca sarkán az a sötétkék autó amelyik a legjobb barátnőmet viszi haza 3 nap ittlét után, ami alatt még annyi mindenről nem beszéltünk, és még annyi mindent nem mondtunk el, pedig ...

Szeretek itt lakni. Jó itt, de azért gyökereink nincsenek. Ebben az  életben nekünk már nem is nagyon lesznek. A gyerekeinknek mi teremtjük elő őket, de azért együtt könnyezünk velük, ahogyan kikísérjük  a nagyszüleiket a vonathoz.

Szemét dolognak tartom, hogy nem volt más választásunk, és szemét dolognak tartom, hogy továbbra sincs.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése